Bérkérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán, a munkavállalók és a munkaadók kezdeményezték, hogy az idei infláció ellentételezésére a munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak a dolgozóknak egyszeri, 100 ezer forint juttatást az idén.
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása – értesült a napi.hu. A lépés akár harmadával is megemelheti jövőre a legkisebb kereseteket.
Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Míg a munkavállalói szervezeteket tömörítő Liga 15%-os emelésben látja a fizetések vásárlóerejének megőrzését, addig a munkáltatók 10%-ot szeretnének adni a következő év elejétől - számolt be róla az rtl.hu.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke tekinti át a kérdést a munkaadók szemszögéből.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
Az eddiginél lényegesen magasabb fizetési plafont állapítana meg a minisztériumoknál és más kormányzati igazgatási szerveknél dolgozó vezetőknek egy új tervezet – számolt be a HVG.
A Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében 19 vármegyéből 19 kézbesítő adott át petíciót a vállalat vezérigazgatójának, amelyben érdemi tárgyalást, elfogadható béremelési ajánlatot sürgetnek; a benyújtott petíciót a Magyar Posta vezérigazgatója átvette - közölte a Postás Szakszervezet csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt hetekben több magyar vállalattól is nagy létszámú leépítésekről érkezett hír: de mihez tud kezdeni ez a több száz munkavállaló a jelen gazdasági helyzetben? Egyáltalán, mi zajlik most magyar munkaerőpiacon? A Portfolio Heti podcastjében Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a bérek mielőbbi rendezését sürgeti az ágazatban, mert a dolgozók nagy része, még a többdiplomás alkalmazottak is változatlanul legfeljebb garantált bérminimumért dolgozik - írja az Azénpénzem.hu.
Több mint egy millió embert foglalkoztató kérdés dőlt el csütörtök délután: a VKF tárgyalópartnerei ugyanis megállapodtak a minimálbér és garantált bérminimum 2023-as összegéről, és ezzel kiderült, hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bárminimum összege január elsejétől. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik - értesült a Napi.hu.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
A friss hírek szerint nem kizárt a minimálbér 2023-as 15 százalékos emelése, azonban az ár-bér spirál már nemcsak számos közgazdász, de a statisztikai hivatal szerint is itt van velünk. Emiatt a minimálbér 2023-as emelése estében sokan visszafogottságra intenek, mondván, hogy béremelések miatti áremelkedés elviszi a minimálbér emelését. Összeszedtük a minimálbér és garantált bérminimum legfontosabb tudnivalóit, illetve azt, mennyivel emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-ban.
Markáns véleményt fogalmazott meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója a növekedés.hu-nak adott interjújában. Szerinte nulla hozzáadott értékű állásokból nem szabad többet létrehozni.
A minimálbér-tárgyalások is gellert kaphatnak a kormányátalakítás miatt, bizonytalanná válhat a valós érdemi egyeztetés, és főként az, hogy év végéig megállapodjanak a felek a jövő évi százalékokról – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti - derült ki a KSH adataiból.
Hónapok óta zajlik a vita arról, hogy milyen mértékben emelkedjen a minimálbér Magyarországon jövőre. Egyelőre nem látni a fényt az alagút végén, miközben egyre több európai országban döntenek a legkisebb fizetésekről. Ha nem lesz egyezség, akkor minden bizonnyal a kormányzat is „besegít”, és könnyen lehet, hogy a „Covid-trükköt” alkalmazzák majd, hogy megtörjék az ár-bér spirált.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
Az iváncsai dolgozók úgy tudják, hétfőn folytatódnak az elbocsátások.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
